Online mise témakör!!
A szentmisét a korokon átívelve következőféleképpen nevezék vala.
- Az apostolok és az első keresztények kenyértörésnek nevezték. (ApCsel 2:42 - "Ők állhatatosan kitartottak... a kenyértörés közösségében.")
- A második neve megemlékezés, (görögül anamnesis, latinul commemoratio Domini), Jézus szavai nyomán: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ez nem egy múlt esemény puszta felidézése, hanem megjelenítése, jelenbe hozása, aktualizációja, hogy minden kor minden embere részesedhessen benne és az esemény kortársává váljon.
- Misztérium, Tertullianus nevezi először így, ennek nyomán: frequentatio mysterii és celebratio mysterii. Ez nem a "hitünk titkát" jelenti, hanem "valami isteni (ezért titokzatos) és a lélek mélyén végbemenő folyamatot, amelyben az isteni az emberhez leereszkedik, átjárja és átalakítja és így a földit, az emberit a maga isteni magasságába emeli".
A misztérium végbemehet az isteni tanítás által, "mely titkos és mélyebb ismereteket ad az embernek", pl. hallás vagy olvasás útján; de végbemehet valamely cselekedet által, melyben az ember Istennel érintkezik és így az isteni élet részesévé lesz: ez történik a szentmisében. A tridenti zsinat tanítása szerint ez a misztérium Jézus engesztelő áldozata.
- A második században terjedt el a negyedik elnevezés: Eukarisztia. Jelentése: hálaadás, és Jézusra megy vissza, aki hálaadó imádság keretében változtatta át a kenyeret és a bort. Ezért kezdték az egész misét Eucharistiának, hálaadásnak hívni. Később az átváltoztatott kenyeret és bort együtt hívták Eucharistiának. A mai szóhasználatban az Eukarisztia az Oltáriszentséget jelenti.
- Az első század vége óta használatos az áldozat elnevezés. A szentmise, mint áldozat a) ételáldozat b) hálaadó-áldozat c) áldozati cselekedet (misztérium) d) megemlékezés, misztériumos jelenlét és valóság.