Az áldozat az ókorban

Az ókorban szokásos volt áldozatot bemutatni az isteneknek, ez minden kultusz legfőbb része. Az áldozat lényege, hogy az embernek önmagát kellene feláldoznia - mint legértékesebb dolgot, amit csak adhat - ezt váltja ki azzal, hogy a tulajdonából vagy munkája gyümölcséből a legjobbat adja oda, áldozza fel Istennek. Az embert egy jelkép helyettesíti: Káin maga helyett gabonát, Ábel bárányt, Melkizedek kenyeret és bort adott.

A pogány népeknél szokásban volt, hogy a legértékesebb gyermeküket, az elsőszülöttet mutatták be áldozatként, erről a Biblia is megemlékezik. Keresztény tudással ez egy tragikus félreértés, Isten a lelket nézi és akiben megvan az áldozatos lelkület, mint Ábrahámban, akkor a tényleges áldozatot helyettesíteni lehet mással.

Az áldozatos lelkület lényege, hogy "önmagunkat kell mindig adni áldozatul Istennek", maga az áldozat pedig: "magunk helyett valamit adunk Istennek."

Az áldozat részei

Minden adásban két elem van. Az egyik hogy magunkat megfosztjuk attól a tárgytól, a másik hogy azt másnak átadjuk. A köznyelv általában az első jelentést érti alatta, az egyház viszont a második elemet, az adomány Istennek való átadását hangsúlyozza.

Az áldozatul bemutatott dolog Isten céljaira megy, többé nem mi rendelkezünk vele. Ezt fejezi ki az áldozat latin neve: sacrificium. Eredeti jelentése (sacra facere): elkülöníteni.

Jézus keresztáldozata, mint engesztelő áldozat

Noha az ember bemutatta áldozat sokmindenre lehet képes, az eredeti bűnt mégsem tudja kiengesztelni. Ezért kellett Jézusnak az önként vállalt kereszthalála útján a mi bűneinkért eleget tennie. Jézus nemcsak az eredeti bűn engesztelésére halt meg, hanem minden bűn engesztelésére, hiszen minden halálos bűn következménye a kárhozat, amit az ember önerőből nem tud elhárítani.

Jézus önként vállalta a halált, áldozatos lelkülettel, teljes engedelmességgel és önátadással, ezáltal kiengesztelte az első emberpár bűnét: az engedetlenséget és az önzést."Atyám, ne az én akaratom legyen, hanem a tied!" Szent Péter: "Krisztus meghalt a mi bűneinkért... hogy minket áldozatul adjon az Atyának."

Jézus kereszthalála tehát helyettesítő áldozat (Jézus helyettünk halt meg), engesztelő áldozat (értünk, a bűneinkért halt meg), és valós áldozat (valóban meghalt).

Az utolsó vacsora, mint hálaadó és dicsőítő áldozat

Az utolsó vacsora a szentmise alapítása és a keresztáldozat elővételezése volt. Az átváltoztatásban Jézus szavai, melyek ma is elhangzanak a papok ajka által, megvalósítják amit mondanak és a kenyér és bor színe alatt valóságosan megjelenik Krisztus élő Teste és Vére. Ez az un. átlényegülés (latin transsubstantiatio) és valós jelenlét dogmája. Az áldozat is a kettős átváltoztatás által megy végbe, mert különválasztja a Testet és a Vért.

Jézus halála, mint liturgikus (istentiszteleti) tény

Jézus a kereszthalálával, önfeláldozásával egy új liturgiát hozott létre. Az Újszövetség egyetlen főpapja Jézus, az Újszövetség egyetlen áldozata pedig Golgota.

Oldal: szentmise része
jelentkezz online misére!szombatonként extra mise - © 2008 - 2024 - easygame.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat